Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Manchester United 1-0 Espanyol

2008.08.03

Manchester United 1-0 Espanyol

Manchester United: van der Sar - Simpson, R. Ferdinand, Vidic, Evra - Gibson, Fletcher, Scholes, Nani - Giggs, Tevez

Gól: Campbell 82'

A mérkőzés nem elsősorban az eredmény, hanem Ole Gunnar Solskjaer miatt marad emlékezetes: a norvég játékos ezen a mérkőzésen lépett pályára utoljára a „vörös ördögök” mezében.

Solskjaert már a mérkőzés előtt ajándékokkal köszöntötték a szervezők, ám a norvég nem fért a kezdőcsapatba (amely egyébként így nézett ki: Van der Sar – Simpson, R. Ferdinand, Vidics, Evra – Gibson, Fletcher, Scholes, Nani – Giggs, Tévez). Solskjaer minden bizonnyal nem haragudott meg egykori mesterére, hiszen egy ideje már hivatalosan is kollegiális viszony van közöttük. Tudniillik Solskjaert a hetekben nevezték ki a Manchester United tartalékcsapatának (reserve-team) menedzserévé.

Amúgy Solskjaer játékospályafutása során már hozzászokhatott a kispadhoz, ugyanis manchesteri források szerint 150 alkalommal szállt be a padról. Nos, szombaton délután megtette ezt 151. alkalommal is, amikor a 68. percben Carlos Tevezt váltotta.

A fenti szám tekintetében nem meglepő, hogy Solskjaer a Manchester történetének gólkirálya – ha a csereként lőtt gólokat számoljuk (összesen 28-at). A 35 éves „tiszteletbeli manchesteri” majdnem ezúttal is betalált, ám a hazaiak nem az ő, hanem az ifjú Fraizer Campbell 82. percben szerzett góljával nyertek.

„Ez egy különleges nap. Csak mindent jól akartam csinálni, amikor pályára léptem. Szerettem volna gólt szerezni, de sajnos nem sikerült” – mondta a meccs után az ünnepelt. Solskjaer egyébként nem járt messze a gólszerzéstől, ám az Espanyol kapusa, Alvarez Cristian egy alkalommal ujjheggyel tolta ki a próbálkozását.

„Mindig azt mondtam, hogy nincs jó védés, csak rossz befejezés – de a kivétel mindig erősíti a szabályt. Azt kell, hogy mondjam, nagy bravúr volt a kapustól” – mondta mosolyogva az egykori csatár, aki ezen az estén megcáfolta a helyzetkihasználása miatt ráaggatott „Babaarcú Gyilkos” jelzőt.

Solskjaer elmondta azt is, hogy világéletében szeretett a Manchesterben játszani, mert a csatároknak nem kell helyzetet kidolgozni: a társak kidolgozzák a támadók számára a helyzeteket, azokat csak be kell lőni.

Solskjaer-nak egyébként utolsó pályán töltött percei is különösen teltek, hiszen a játékvezető (szinte ok nélkül…) ugyanúgy három percet hosszabbított, mint élete mérkőzésén, a Bayern ellni Bajnokok Ligája-döntőben.

A mai hosszabbításra valószínűleg csak Solskjaer és az a 68 868 néző fog emlékezni, aki a helyszínen tekintette meg a mérkőzést, ám minden bizonnyal vigasztalja a tény, hogy az 1999-es mérkőzést senki nem felejti el azok közül, aki élőben izgulta végig azokat a perceket…

Forrás: NSO